2010. márc. 20. 23:30 - írta fakeart

Nagyon köszönöm, hogy garpeer, egyedül a kockartról érvel is és nem csak anyázik.Mint láthatjuk, egyedül ő és senki más érdemben reagált a fakeart cikkre, és véleményét érvekkel támasztotta alá.Mindezt szívből köszönöm, remekül bírom, sőt elvárom a kritikát.Garpeer kb öt oldalnyit írt úgyhogy én is alaposan kifejtem a kifejteni valókat.Mivel a kritika elkülönülő bekezdésekből és gondolatokból áll, az egyszerűség kedvéért bekezdésenként reagálok, hogy ne kelljen görgetni. Az elkülöníthetőség kedvéért Garpeer változatlan, karakterpontos eredeti szövege fekete színű. az általa kért hozzászólások amit én írtam, kék színűek.Továbbra is úgy gondolom, hogy a fakeart témát meg kell vitatni, és hogy tanulságos.

 

A theulmus jelenség
Üdvözlet!

A kockarton a közelmúltban történt „incidens” miatt vagyok kénytelen reagálni a theulmus által írt cikkre. Eredetileg nem állt szándékomban, de a körülmények (és theulmus) rákényszerítettek. Mielőtt ezt az írást elolvasod, ajánlott legalább átfutni az eredetit, bár sokaknál kicsapta a biztosítékot. Sajnos ezzel az írással is csak meg nem érdemelt figyelmet biztosítunk az említett cikknek.
A következőkben az én véleményem olvasható, várjuk hozzá a kommenteket.

Magam is jeleztem hogy ez a topic kimehet a kockartról, erre fel is hatalmaztalak. Maradéktalanul egyet értek vele, hogy egy oldal gazdája eldöntse mi való az oldalára mi nem,


„Analitikus lényem alapelve”

A következőkben éppen ezt az „analitikus lényt” szeretném megvizsgálni. Az analizálás nem arról szól, hogy féligazságokból, valahol hallott dolgokból felszínes következtetéseket vonunk le. Ez nem analizálás. Ez a bulvársajtó stílusa. Szenzációs tálalás, mindannyiunkat becsapnak, veszélyben a pénztárca. Ezek pont azok a dolgok, amik sajnos érdeklik az embereket. Olcsó szórakoztatás. Azzal senki nem törődik, hogy esetleg hosszú évek komoly munka árán elért eredményit tehetik tönkre.

Hogy mennyire voltam analitikus az alant kiderül.A propaganda alapeleme a vitának, anélkül a vitázó impotens.Nincs veszélyben a pénztárca, csak a fékerek glóriája, amit igaztalanul viselnek.



Soha senki ceruzával nem rajzolt úgy, mint linda és hasonlók”

Korábban pont theulmus hozta fel a művészettörténetet. Ha ismeri, akkor számára is világosnak kell lennie: a történelem során folyamatosan fejlődött az ábrázolás. Az egyiptomiak sematikus ábrázolásától kezdve a perspektíva feltalálásán keresztül egészen a mai napok kavalkádjáig. Az ábrázolás módszere nem önkényesen fejlődött, nagyban befolyásolta a tudomány fejlődése és a kultúra is. Nekem úgy tűnik, az „analitikus elme” figyelmét elkerülte például a hiperrealista festészet. Ezek a festők ennyivel ügyesebbek voltak Dürernél, vagy Tizianónál? Vagy az egyiptomiak alkatilag képtelenek voltak a realisztikus ábrázolásra? Nem valószínű. Más volt a kor, más a korszellem, mások az elvárások, és mások a technikai feltételek. Mert mi is kell ahhoz, hogy fotórealisztikus festményt/rajzot készítsünk? Fotó!

Bármilyen furcsa, én már akkor tisztában voltam a hyperrealizmus létezésével, amikor te még meg sem születtél. Ez nem arra utal, hogy automatikusan többet tudok nálad, de ha valami érvet leteszel akkor az ne legyen egy mozdulattal felborítható. Életem első hiperrealista festményélménye( húú de régen volt 1982)ből származik, amikor boldog tulajdonosa lettem a képzőművészet iskolája című kétkötetes és csodálatos könyvnek amit egyetemi tanárok írtak. Eme könyvben pillantottam meg Chuck Close egyik festményét. Komment:

001Akkoriban amikor chuck feltűnt, egy kézen megszámlálható hyperrealista volt az egész világon az akkor kb négymilliárd emberből miért?
002Chuck close igen nagy méretben dolgozott, és akrillal, airbrush-al. NEM CERUZÁVAL
Aki látott már airbrusht tudja mennyire alkalmas ilyesféle munkára. Nem véletlen, hogy korábban NEM volt hyperrealizmus azért kellett két méteres vásznakra dolgoznia, mert a hihetetlen aprólékos munkához hozzá kell férni, kell a hely a részleteknek. Chuck ezért nem alkotott, A4 vagy A3 méretben.
-Chuck AZONNAL világhíres lett mégpedig pont azért mert más nem tudott vagy nem akart hyperrealista képet festeni, a valóság fotószerű leképezésére ott a fényképezőgép
-Chuck képzett művész mindent elolvashatsz róla aWikipédián. Nem kell arra gondolni, hogyan festhet így egy laikus, mert chuck profi volt már az első hyperrealista képe megfestése előtt is.
-Chuck a világhír mellé nagyon gyorsan milliomos is lett, mert ő tudott valamit, amit akkor csak ketten nyolcan Azt hogy ebből milliomos lesz, már akkor nyilvánvaló volt számára mikor az első pöttyöt a papírra vitte. Ezért előre garantáltan megérte ebbe rengeteg energiát fektetnie
- A rengeteg energiára jellemző, hogy az első ilyen képeit 2HÓNAPIG festette, csak enni és aludni hagyta abba. Erre a két hónapra nem a méret, hanem a kidolgozottság miatt volt szükség, neki két hónapot kellett egerésznie, hogy ilyen szinten megcsináljon egy képet.
-Akkoriban egy számítógép nem fért el egy szobában és köztudomásúlag 1969 ben a holdraszálláskor a nasa számítógépének kapacitása akkora volt mint egy commodore 64 cuccos 16 év múlva. Más példával a commodore 64 7(igen hét) MHz-en futott és a gyári !külső! meghajtója 1darab ötcollos floppy volt, ami kerekítve 1Mb. Ma az én gépem ami két éves és akkor volt átlagos 5000Mhz-en fut, ami 714 szer gyorsabb és tavaly vettem egy fél terás vinyót ÖTSZÁZEZERSZER nagyobb kapacitás. Mindezért reálbérben sokkal kevesebbet fizettem, mint annó az első C64-em-ért
-A számitástechnika fejlődésének köszönhetően chuck close az első adandó alkalommal átváltott digitális alapú technikára (nyomat) és soha nem mondta egy nyomatra, hogy kézzel festette.

Summa a chuck témában: Ezzel szemben a mai hyperrealisták A4-ben ceruzával elérik a szintjét, 8-20 óra alatt befejezik amihez neki 2 hónapra volt szüksége, teszik mindezt teljesen ingyen vagy a 20 dolláros copyk eladása végett. Teszik ezt véletlenül pont akkortól, amióta az otthoni számítógépek lehetővé teszik ezt, amióta fillérekért lehet szkennert kapni stb. stb.
Ez így együtt lássuk be túlontúl sok ellentét és véletlenszerűség. Mindennek az együttes valószínűsége majdnem nulla. Persze vannak, akik tisztán hisznek benne, hogy Mózes szétválasztotta a vörös tengert, és hogy a torinói leplen akkor is jézus lenyomata van ha magát a vásznat immáron teljesen bizonyítottan a tizennegyedik században készítették. Mózes ügyében nem maradt fenn tárgyszerű tény, csak a hit, viszont egy rajz eredetiségét azonnal és tökéletesen lehet bizonyítani, : magával a rajzzal a kételkedő kezébe. Onnantól a kételkedőből lesz a legnagyobb hívő, sőt tanú, lásd rablóból pandúr. Ezért is ajánlottam fel, hogy ha megkapom a rajzomat bárkinek megmutatom azt itt pesten hogy senkinek ne kelljen leutaznia Kőszegdoroszlóra a rajz árának többszöröséért.

 

A fénykép rögzíti a látványt az adott pillanatban, minden apró részletével együtt. Enélkül elképzelhetetlen lenne ez a festészeti irányzat. Az ember nem képes ilyen szintű globális megfigyelésre. Ajánlom figyelmetekbe a következő linkeket, ha esetleg elkerülte volna „analitikus elmétek” figyelmét, hogy ez a stílus körülbelül az 1960-as évek óta létezik.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hiperrealizmus

http://en.wikipedia.org/wiki/Hyperrealism_(painting)



„Hol voltak 2000 előtt az ilyen képek?” 

Ajánlom az internet történetének és használatának tanulmányozását. Igen, az internet létezett korábban is, de nem a mai formájában. A ma ismert, „felhasználók által hajtott” internet a 2002. év környékén kezdett nyilvánvalóvá válni. (Az azóta elterjedt megoldások, szolgáltatások és jelenségek gyűjtőneve a web 2.0.) Ekkortól vált elterjedté, hogy a „gyártott” tartalmak helyett a felhasználók által készítettek kerültek előtérbe. (Ekkor indult a youtube, myspace, facebook, megjelent a blogozás, előretört a wikipedia). Az emberek felismerték a webben rejlő lehetőségeket, mivel létrejött az a szolgáltatási infrastruktúra, ami lehetővé tette, hogy az emberek a HTML nyelv ismerete nélkül létrehozzák a saját „weblapjaikat”. Ezzel nyílt meg az út az egyszerű önkifejezés felé. Ez viszont egy öngerjesztő folyamat. Minél többen mutatják meg, mire képesek, annál többen jönnek rá, hogy ezt ők is tudják, vagy legalábbis megpróbálják.

Szintén egy hatalmas mellényúlás. Mégpedig azért mert a word szövegszerkesztő előbb létezett mint a privát honlapok. Senkinek soha nem kellett megtanulnia ( az amúgy pofonegyszerű és automatizálható html kódírást). Miért? Mert attól a PILLANATTÓL kezdve hogy felmerült az első átlagjúzerben, hogy kéne weblapot csinálni, a Word-ben megjelent a html export gombnyomásra. Megcsinálok valamit Word ben és egyetlen gombnyomással egyetlen pillanat alatt átkonvertálja a word html dokumentummá. Ezt a html-t és az esetlegesen hozzá tartozó képek mappáját csak fel kell tölteni egy ingyenes tárhelyre ahol ráadásul elmagyarázzák, mi az a két lépés amit ehhez meg kell tenni. A word soha nem jelentett kihívást még egy hat évesnek sem, soha nem volt hát akadálya a publikálásnak. Más. Nem is kell egyébként saját önálló weboldal, mindig is voltak olyan oldalak ahová miden ismeret nélkül lehet képet kommentet felrakni. Sőt amint láthatjuk a Deviantart, ami egy kifejezetten rakd ide a műveidet, más is ide rakja 2000 augusztusban indult(wiki) a web 2.0 négyévvel későbbi (wiki)

Másik irányból vizsgálva a dolgot, az előbb levezetett dolgok elősegítették, hogy a művészet az utca emberéé legyen. Aki alkot, lehetőséget kapott a képei, zenéi, stb. virtuális kiállítására. Aki korábban hozzá sem fogott volna, mondván, hogy úgysem látná 10 emberen kívül senki, belevetette magát. A művészet mesterségből, hóbortból az önkifejezés eszközévé vált, nem csak a nagybetűs „Művészeknek”, hanem bárkinek. 
A harmadik ezt elősegítő dolog: elérhetővé váltak a megfelelő digitalizálást lehetővé eszközök. Ma egy szkennerhez mennyiért lehet hozzájutni? 5-10.000 Ft?

Fényképezőgép mindig volt, digitális előtt volt analóg. Azt a képet az ember bevitte egy internetcaféba és beszkennelték neki sőt fel is tették helyette ha akarta, pár fillérért. Vagy bevitte a mama munkahelyére. Vagy elküldte a haverjának akinek a munkahelyén volt.stb stb. Más az hogy valami lehetetlen( pl az internet megszületése előtt feltenni egy képet a netre) és más az hogy macerásabb a semmi maceránál. Természetesen igazad van, ma sokkal egyszerűbb feltenni egy képet mint régen. De ha én olyan szinten rajzolok, mint Linda akkor az első technikailag lehetséges napon felteszek néhány képet hogy hirdessem magamat. A pénz ömleni fog, ergó érdemes bemenni pl. a mama munkahelyére. 



„Bármilyen valódi művész (...) régen is, most is kiállított”

A fent említettekből látható, hogy a netes alkotók nem a hagyományos értelemben vett, „igazi művészek”. Főleg a fotórealisztikus stílusban alkotók között vannak, akik nem is vallják magukat annak. Ez már egy másik „művészgeneráció”. Nem állít ki, mert miért is tenné? A theulmus által célba vett Linda Huber deviantos oldalát több, mint 300.000 ember látogatta meg. És ez csak a deviantos lapja, a saját weboldaláról nincsenek adataim. Egy kiállításán hányan lennének? Mindössze ennek a töredéke. A neten a teljes világot eléri, és ha van megrendelése, miért kellene neki kiállítani?.

Ez megint csak engem igazol, kiállításon keretezetlen képein mindenki láthatná az igazságot. Ezzel a módszerrel csakis az ő kijelentéseire hagyatkozhatunk az eredetiséggel kapcsolatban. Hogy is van a mondás? Kb: „minél nagyobb hazugság amit állítunk, annál kevésbé kell azt bármivel is alátámasztanunk. A tömeg, vagyis a plebs azt fogja gondolni: Ekkorát hazudni senki nem akarhat, következésképpen csakis igazat mondhat.” Valószínűleg más is juttatott el hozzá olyan cikkeket vagy leveleket mint az én fakeartom. Régen ugyanis jóval korábbi képei is voltak fent, amiket szépen szedett is le ahogy kitört rajta a szkennelhetnék és a fakeart. Sem a honlapján sem a devianton nincsenek fenn a régi képei, az a húsz harminc ami régi és rettentően gagyi volt, eltünt. Ha hét éve tagja a deviantnak, hol vannak azok a képek amiket az első évben tett fel. Ugyanez a probléma a honlappal: teljes mértékű a múlt kitakarítása.
Ugyanide: menj el pesten bármelyik galériába, keress meg bárkit aki iskolázott művész és kérdezd meg miért ragaszkodnak makacsul ahhoz hogy korábbi kiállításaikat időrendben feltüntessék? Mert ez ad nekik hitelt és mert ez az ami nélkül senki nem veszi őket komolyan. Kiállítani muszáj Aki nem állít ki az szakmailag nem létezik.És ezt a rendszert nem én találtam ki.Persze egy tehetséges alkotónak ez egy fillérbe sem kerül, maga a galéria szinte előre fizet neki, hogy nála állítson ki mert ami jó azt megveszik, ami nagyon jó azt sokért, és a galléria keményen leszed 30-50 százalékot. Idevág az is hogy szemek ezrei figyelik a friss művészeket a neten és a galériákban, hogy kizárólagos szerződést kössenek.Ezek az emberek nagyon gyakorlott profi szakértők. Ha valki jó, akkor meg tudják ítélni, van e jövője az illetőnek Tételezzük fel, valaki deviantartos remekel valamit . Tucatjával fogják megkeresni az akkor még csöves artistot kizárólagossági ajánlattal. Ez az ajánlat arról szól, hogy mondjuk a következő öt évben kap évi százezer dollárt előre de minden képe a befektetőé. Vagy szerződjünk, milliomossá teszlek, de a fele az enyém. Miért nem keresik fel lindát? Mert pontosan tudják hogy féker.
Díjazás. Egy pályázati vagy kiállítási dij olyan következménnyel jár, mint az oscar a szinésznek, hírnév és onnantól dupla tripla tízszeres gázsi, kiváló szerződési lehetőségek.
Fakert nem díjaznak.Azért mert faker.



„Aki maga is tudja, hogy csaló, az wip progresst csinál”

Kezdeném azzal, hogy a wip jelentése „work in progress”, a wip progress kb. olyan, mint a baconszalonna... A wip képeket nem csak bizonygatásra használják, bár a theulmushoz hasonló „kritikusok” miatt sokszor erre is szükség van.

Az a helyzet, hogy vannak olyan alkotók, aki büszkék arra, amit elértek, és vannak annyira önzetlenek, hogy az általuk megtanult ismereteket megpróbálják továbbadni. Ez olyan, mintha a középkorban minden festőtanoncnak meg lett volna a lehetősége, hogy a világ szinte összes táján benézhessen a festőmesterek ablakán.

Pontosan tudom mi a WIP. És azt is tudom és alaposan kifejtettem mi a különbség a fake wip és az igazi között. Ha egy wip bármilyen olyan infót tartalmaz amiből tanulhatunk, stílust, taktikát stb az egy jó és szükséges wip. Ha azt látom, hogy egy wip en a megmunkált részek teljesen és tökéletesen véglegesen készen vannak, a többi meg fehér, és ez a fehér csökken akkor az egy fake wip amit éppoly könnyű megalkotni mint a képet. Másrészt még ha nem is lenne fake ugyan mit tanulnánk a tokéletesen megmunkák részek terjeszkedéséből a fehér hátrányára? Két dolgot
Egy milyen irányban dolgozik az illető, és semmi mást
Kettő egyes csalók makacsul hisznek benne, hogy vannak olyan hülyék, akik elhiszik hogy a wip a rajz születését ábrázolja. És igazuk is van . De vannak akik nem hisznek benne, hiszen tudják hogy a wip fake.



„Probléma nem akkor van, ha valaki psdvel rajzol”

Ehhez csak egy apró szurkálódás: psdvel nem lehet rajzolni. Ez a fájlformátum.

Már most szeretnélek kérni, hogy azért vegyük egymást komolyan. Azt hogy az"Adobe Photoshop CS" kifejezést én hogy rövidítem az az én dolgom Ps PS PSD PHsop FS, stb..De kérlek a PSD rövidítés miatt azért ne nézz mindjárt makimajomnak, pláne ha te is láthatod, hogy mennyi gépelési hibám van, és szintén látod, hogy a te
billentyűzeteden is egymás mellett van az S és a D. Tudom hogy nem nézel teljesen
hülyének, de azért ez ciki.Konkrétan udvariatlan is.A májam, a rossz májam kényszerít hogy ideírjam más is elgépel dolgokat.Én pl fel sem tételezem, hogy a deviantarton a katona szót nem tudod rendesen leírni:)

És akkor most következhetnek a technikai „bizonyítékok”:

„fogjuk a pipettát, és felvesszük a színt a legsötétebb és a legvilágosabb tónusokból”

Nem tudom, mennyire bizonyító erejű, hogy a rajzokon jelen van a 0,0,0 és a 255,255,255, azaz a fekete és a fehér. Mivel az RGB színmodell korlátozott, szerintem érthető és elfogadható a szándék, hogy a lehető legtágabb tartományt használjuk ki a megjelenítéshez (Különösen szürkeárnyalatos képeknél, ahol összesen 256 árnyalat áll rendelkezésünkre).

A rajzok szkennelése után (az igényesebb alkotók) valamilyen képszerkesztő programmal javítják a képet, hogy hasonlítson az eredetihez. A kockarton például kifejezetten bátorítjuk a tagokat arra, hogy használják ki mind a 256 árnyalatot. Ugyanis ez a kevéske fokozat a természetben található fényességi skálának nincs egy ezredrésze sem. Én kifejezetten igénytelen dolognak tartom, ha a kép hisztogramján világosan látszik, hogy a szélső értékek kihasználatlanok (hacsak a kép témája nem ezt kívánja.) Részleteket éppen hogy akkor veszítünk a képen, ha nem használjuk ki a rendelkezésre álló skálát.

Kétségtelen igaz, hogy egy rosszul fényképezett vagy fotózott kép nem adja vissza azt amit az ember az eredetiben láthat, ebben igazad van, ez lehet indok. Abban is igazad van hogy lehet odáig nyaggatni a szinteket, hogy ez a kép a teljes 256 árnyalatot kiadja. 
Csakhogy: lehet jó képet csinálni, minimális eszközzel és minimális energiával.
Példa amit mindenki ért. Mindenkinek vannak régi tvből felvett filmje vhs kazettán, vagy zenéje kazettán amit a rádióból vagy akár cdről vett fel.Manapság mindent de mindent tudnak a hangszoftverek, gondolhatnók, nosza javítsuk fel a régi felvételeket próbaképpen. Hogy miért nem fog menni? mert ami nincsrajta a kazettán, az nem lesz rajta a feljavítotton. ami a magnófelvétel készítésénél elveszett az a szalagról nem reprodukálható. Azthiszem ezzel a világon mindenki egyetért, azért ezt a példát hoztam fel.Pont így van a szkennelésnél Ami nyomokban sincs rajta a fotón, mert rossz a fotó expozíciója, vagy élességbeállítása stb. az nem lesz rajta a feljavított"optimalizált" képen.Ezért kell a tökéletes foto

Huncut freeblog bizonyos képeket nem rak fel, de kitolok vele és belinkelem

Egy kisérlet képei

először is lefotóztam átlagos körülmények között agy számlát. szép fehér papíron van, szép fekete betűkkel.

uwebszurke
http://kephost.hu/image-7168_4BA55BE3.jpg
------------------------------------------------------

Ezt kovetően megigazítottam a szinteket, szép fehér a fehér, fekete a fekete nincs itt probléma, sokkal jobb lett. Azonban ez nem árnyalatos kép hanem fekete és fehér kettő szín.Az auto levels itt tényleg csodát tesz.

uweb feher
http://kephost.hu/image-1DEA_4BA55BE3.jpg

-----------------------------------------------------

De mi van ha a kép rajz és a grafira jellemző szürkeárnyalatokat tartalmaz Fogtam a legfehérebb papírt és elkészítettem ezt

satir1
http://kephost.hu/image-FB9C_4BA55BE3.jpg

-------------------------------------------------------

Ha kijelölöm a pipettával a legfehérebbet az rgb skálán, 1-es tűréssel, jól látszik hogy jó az expozíció, a legfehérebb jelen van, a kép a lehető legjobb

satir2
http://kephost.hu/image-4BEB_4BA55BE3.jpg

-------------------------------------------------------

most állítok a szinteken, hogy a fehér fefér legyen, láthazó hogy még így is maradt bőven nem fehér a háttérben

satir3
http://kephost.hu/image-E121_4BA55BE3.jpg

------------------------------------------------------

és most, a szintállítás után bátran jelöljük ki a lgkisebb tűréssal a fehéret és fessük be pirosra.Tádááá. tisztán látható, hogy bár még a háttérben mindíg van nem fehér a rajzból máris végleg elvesztettünk rengeteg halványszürkét Van ennek értelme ilyen áron? nincs

satir4
http://kephost.hu/image-0765_4BA55BE3.jpg

----------------------------------------------------------

csináljuk meg ugyanezt egy egész rajzon.Elkészítettem vagy 20 féle fényben és a lehető legjobb expozícióra törekedve bracketing használatával pár képet egy rajzomról.Kiválasztottam a legeslegjobb képet, és meggyőződtem róla hogy remek lett.A szintek optimalizálását direkte csak annyira végeztem el, hogy azért maradjon egy kis nem fehér a háttérben.JAJJ! ahol a portrén belül piros van, ott szürkeárnyalatokat vesztettünk, magyarul elvettünk olyan képtartalmat ami a rajzon rajta van Rengeteg piros van, a portré felületének 60 százaléka

durermama
http://kephost.hu/image-8B5A_4BA55BE3.jpg

---------------------------------------------------------------------

verdikt:ezzel a módszerrel tönkrevágjuk a rajzunkat

megoldás : ésszel! ha azonban nem akarunk veszíteni a portréból akkor a háttér nem lesz fehér. Emiatt a makulátlan fehér hátterű de részletet nem vesztő képek nagyon nagyon gyanúsak.Érdemes megpróbálni a szintezgetést de figyelni kell a képet, ne bántódjék.

javaslat Kicsit jobb fényképező, jó fény jó expozíció.ÉS semmi igazítás.Nem baj ha nem olyan a rajzunk min a fake rajzok.Azok ugyanis nem rajzok papíron hanem rajzok monitoron.Ott pedig a tökfehér mindíg tökfehér.

 

 

 

 

 

 

 

 

„a hdr filtert mindenki szereti”

Erre nem lehet mit írni. A fogalomzavar egy picit már sok nekem, ajánlom, mindenki nézzen utána végre, mi is valójában a HDR. A gondolatmenet többi része viszont korrekt.

http://fotozz.hu/cikket_megmutat?cikk_ID=27

http://en.wikipedia.org/wiki/High_dynamic_range_imaging

A hdr tökéletesen alkalmas arra hogy a rajz feketéjén belül keresgéljünk, hiszen a szoftver kiterjeszti az árnyalati terjedelmet, és ebben a formában, ha a hamisító a publikálás előtt nem nézi meg a képét hatalmas hibák maradhatnak. Rengeteg kép bukik meg azonnal és teljesen. Mivel a faker is tudja, hogy a képe túl jó ( igen mert gép csinálta) ezért általában kézzel is belenyúl, de nam azért mert javítani, hanem mert butítani akar rajta. Olyan területen ahol sokat rontani nem tud, kézzel is belenyúl, kis satírozásokat, kis torzulásokat tesz bele. Arra gondol, hogy ez mindenkit meggyőz. Téved. Mivel a butított fake képet az avatott szem azonnal kiszúrja, nem kell minden képét végignézni az alkotónak, hogy lebuktassa, elég egyetlen butítottat. Mivel az alkotó faker nem nézte meg hdrben a saját képét, bizonyos helyeken amiken úgy gondolja hogy tökéletes munkát végzett, nem látja hogy jól észrevehető hibát hagyott. Egy teljesen fekete foltban a hdr szoftver ( pl Photomatix) kiemelhet olyan részt ami a rajzon soha nem lenne de az eredeti fotón igen. Így gondoltam nem hiszem hogy nem voltam egyértelmű.



„minden szoftver és hardver kőkeményen beleszövi az adatait a képbe lehetőleg kivehetetlenül”

A kivehetetlen azonosítás a „jogvédő” szervezetek álma csak. Az programazonosítók eltávolítása pedig teljesen érthető lépés: nem titok, hogy a PS-használók 99%-a a program tört változatát használja. Ha PS-t használnék, én is eltávolítanám a nyomát annak, hogy egy több százezer Forint értékű programmal javítom a képeimet. Egyébként én személy szerint GIMP-et, egy szabad szoftvert használok, mégis igyekszem eltávolítani a képeimből az exifeket. Ha egy boltba lépve megnézed mondjuk a biztonsági kamerákat, az nem azt jelenti, hogy ki akarod rabolni.

"LEHETŐLEG" !!! azt hiszem nem véletlenül írtam oda. Igenis ki lehet venni, nem is bonyolult de a komoly szoftverek ezt nem teszik meg maguktól. Vannak kis segédprogramok amik csak erre születtek, és a komoly szoftverek is képesek, de csak ha mi is akarjuk. Itt fogadok, hogy a magyar PS használók 99 százaléka nem tudja, hogy a photoshop ilyen funkcióját hol lehet elérni. Szintén, vélelmezem, hogy a 70 százalékuk nem is tudja hogy a PS metadata regényeket ír a képbe. Bárki mondhatja, hogy ő egy olyan JPEG optimalizátort használ ami kérdezés nélkül kiveszi a metadatát. Igen van ilyen. Csakhogy a PS is tud optimalizálni, és azonos fájlméret esetén( metadatával együtt) a PS minősége lesz a jobb, mert fejlettebb algoritmust használ. Ki lehet próbálni. A fakeart cikk metadata részében azt hiszem nem voltam félreérthető, de most konkrétan fogalmazok.
Ha valaki megcsinál egy rajzot, azt úgy teszi digitális fájllá, hogy beszkenneli, vagy lefényképezi. Mindkettő eleve ír exifet a képbe, és nincs no exif funkció. Ha egy ilyen file photoshop( vagy gimp, vagy acdseepro stb) szerkesztésre kerül akkor maradéktalanul megőrzi az exifet mindent a digitalizálótól és mindent magától.Miért? Mert az egész metadatának csak így van értelme. Eleddig kb 50ezer digitális képet csináltam, kb 10 féle fényképezőgéppel, és 3 féle multimédia mobillal. Mire jó a metadata? Bármelyik képet bármikor előveszem, lehet az bármivel és bármennyire is szerkesztve MINDIG látom a kép minden adatát. Másodperc pontosan az expozíció idejét, volt e vaku, milyen a rekesz, mindent de mindent. Ez egy nagyon értékes rész. És egy 3Megás képben csak 10 kilobyte. Tételezzük fel leméretezem 200K ra a képet ami már nem elégséges pl egy valódi rajznál, ez akkor is csak öt százalék. Miért szedném ki ha pont ez igazolja a kép eredetiségét a meta szempontjából. Tessék csak megnézni theulmus hátakt képét a kockarton mennyi infó van benne.Miért venném ki.
Ha látok egy teljesen kigyilkolt metát ( mint pl a fakearton a jézus) akkor mire gondoljak? Mi lehet a gyilkos érdeke? Biztos nem az öt százalék és biztos nem az anonimitás. A meta tartalmazza a számítógép processzorának kódját. Önmagában a kódból senki nem mondja meg hol van a gép, bárhol lehet.A meta tartalmazza a photoshop kódját és igen a regisztrációs faktort is. Az interneten ezercsillió fotó van metával úgy hogy a fotó alá a feltöltő nevét címét telefonját odavési. Csak oda kell menni és ott lesz a lopott photoshop. Volt már ilyen? Nem. Miért? Van egy hallgatólagos megállapodás a szoftvergyártók és a szoftvertolvajok között. Amíg nem vagy olyan helyzetben hogy pénzt keresel a szoftverrel, hagy lopjál Ha egy cégnél akar ellenőrzést tartani az ASVA három nappal előre szól, hogy legyen időd eltüntetni a lopott szoftvert. Ilyenkor a cég azonnal vesz egy legális példányt, mert azt nem mondhatja, hogy sohasem volt PS a gépén amikor már a fél világot elárasztotta a PS ben készült munkáival. És bármílyen furcsa az asva azt akarja hogy eredeti legyen a szoftver és ezzel a módszerrel teljesül a kivánsága.Ráadásként jegyzem meg, hogy a cég elszámolhatja költségként a drága szoftvert, azaz megveheti abból a pénzből amit amúgy adóba fizetne.

Tehát nem egyértelmű bizonyító erejű ha nincs metadata, de gyakorlatilag semmi ok nincs az eltávolítására, hacsaknem a faker el akarja tüntetni a nyomokat.
Ami sokkal gyanúsabb, hogy bizonyos fakerek képeiben ott van a PS valamennyi metája, de semmi szkenner, semmi fotomasina. Két eset lehetséges: vagy csak félig törölte ki a metát ami ugye nonszensz, vagy, és ez kőkemény: mert a rajz digitális. Ha ps ben jött létre akár közvetlenül, akár közvetve, akkor nem lesz benne se szkenner se fotomasina exif. Ez akkor igazán ciki amikor el is meséli hogyan és mivel szkennel, mert akkor nem csak azt tudjuk hogy kell lenni metának hanem szóról szóra azt is, hogy a szkenner mit írna be. Beírjuk a google-ba a szkenner típusát és azt hogy test image. Mindjárt lesz egy képünk amit ugyanolyan szkennerrel csináltak és abban fogjuk látni, a teljes metát. Ha ez hiányzik a rajzból, akkor valaki konkrét lépéseket tett hogy a szkenner adatait az alkotó kitörölte, ugyanakkor a photoshopét nem.Vagy ami sokkal logikusabb: a rajz nem létezik papíron mert nem ott született. Soha nem állítottam, hogy önmagában a metával, vagy önmagában bármi mással le lehet leplezni a fékert. Azonban ha egy kép 28 sebből vérzik akkor kivérzik és meghal.


„A rajzoló azt rajzolja amit a szemével lát, amit a szem nem lát, azt nem A gép mindent.”

A hiperrealista alkotás lényege, hogy lemásolják a képet, esetleg olyan részleteket adnak hozzá, ami nem látszik eléggé. Már theulmus mondatában benne van a megoldás: a gép mindent lát.
És az alkotó ezt a képet másolja. Nem fekteti le Liv Tylert a kanapéjára, és kezdi rajzolni. Így másoláskor világosan látszik a mélységélesség, torzulás, stb., amik kitűnően rajzolhatók ezután. Ezért is van az, hogy a fotórealisták gyakran nyomtatják ki a lerajzolni kívánt képet magas DPI-vel, hogy minél precízebben tudjanak másolni.

Nagyon jó a Liv Tyleres hasonlat én is szívesen lefektetném a kanapémra.Sajnos erre nincs lehetőség, marad a fotó. Ha a fotónak kicsi a mélységélessége, ami fotónál előny, mert kiemeli a főtémát akkor az ebből születő rajznak is RÉSZBEN hasonló tulajdonságai lesznekMiért? Mert egy hyperrealista nem arra törekszik, hogy a fotót adja vissza, hanem a fotó témáját. Miért is festené le a háttérnek a portré szempontjából teljesen lényegtelen elemeit, amikor a képet az üres, vagy szegényes háttér csak kiemeli. Ha a gép rajzol akkor a háttér is olyan lesz mint a képen .Miért festené le a háttér azon részeit amit az optika hibái vagy a teleobjektívnél fellépő extrém kicsi mélységélesség okoz?És végül, miért festené le ezeket a hibákat ugyanolyan precizitással, mint maga a portré.***



„Ezen a fotón nagyon jól láthatóak a csúcsfények elkenődései, amit a fotó mélységélessége és az optika néhány törvénye okoz.„

Mégis mit rajzoljon le, ha ez van a fotón? Találja ki, hogy ott egy váza sarkán csillan a fény, vagy micsoda?



„csak a fotórealisztikus rajzokon van ilyesmi, senki papírra nem rajzol olyat amit nem lát, csak az objektíven keresztül.” 
Ez alényege az ilyen rajzoknak, hogy egy FOTÓT másol le. Nem hiszem, hogy aki ezt a mondatot leírta, komolyan is gondolta...

Erre lásd ***, teljesen félreérthetetlenül, értelemszerűen a portrén szereplő de ahhoz nem szervesen kapcsolódó részekről van szó, tehát nem a delikvens szeméről vagy orráról, hanem a háttérben egy olyan elemről amit senki nem tartana fontosnak benntartani a képben, sőt az elem kivétele a kép előnyét szolgálná.



„hogy ha izzad a kezem, azt a papír beszívja, és hullámosodik, grafitporos lesz a kezem és rákenődik a papírra a maszatolásnál (...).Ha papírt teszek a kezem alá akkor a papír keni össze a két papír közé került részt.”

Erre találták ki a műanyag lapot. A4-es, szép átlátszó, a legtöbb írószerboltban kapható, általában dokumentumfedélként árulják. Mellesleg a profi alkotók között ez az eszköz már szinte természetes, hogy van; enyhe meglepetésre szolgál az, hogy Theulmus még nem ismerte kb. 20 éves rajzismeretei alatt. 

Példának okáért ez a neves alkotó is ismeri: http://www.youtube.com/watch?v=aabYd6qXlus

A videó bizonyíték arra, hogy nem csal, még ha nem is a teljes fotórealisztikus stílusban alkot – mégis felfedezte a műanyag, átlátszó lapot. 

Ismerem a technikát, de nekem a műanyagon mégjobban izzad a kezem mert jobban befülled mint a papíralátét. A sztatikus töltődés miatt nálam sokkal jobban kenődik a rajz mint papírral. Ez egy egyéni dolog oda is van írva hogy „nekem például izzad” stb. stb. Néha irigylem a szárazkezűeket. Egy csomó helyzetben ami nam rajzolás, viszont remekül jön az izzadás, lehet hogy ezért találta ki a Teremtő.
Ugyan ide való hogy minden grafikai technikának megvan a maga velejárója, ujjlenyomata. A vízfesték áztat, az olaj ecsetvonásai domborodnak, a viasz átláttatja a papírt stb stb.Egy ceruza vagy szénrajznál tökéletesen ugyanilyen ujjlenyomat, jellemző, az hogy apapír nem marad steril a nem rajzolt részeken és mindíd van egy nagyon jelegzetes kenődés a rajzon. Ez soha senkit nem zavart, sőt kifejező ereje van, miért is távolítanánk el? Ugyan kiben merült ez fel, ki látott már komoly helyeken ( online aukció, online művészettörténeti portál, online galéria) olyan rajzot amiről a fotó vagy szken után kiirtották ezeket a jellemzőket. Ez csak a fékernek igénye, senki másnak. Miért?, mert a computer tökfehérből kezd rajzolni és a kép által érintetlen részeken nem maszatol. Miután mesterségesen előállítani ilyen maszatot sokkal sokkal nehezebb mint egy szemet vagy egy fület, ezért a féker mindenkit meggyőz arról hogy akkor jó a rajz ha a lap hófehér és makulátlan CSAKHOGY ez valójában az elterelést szolgálja. Ha ugyanis önmagában a szintekkel és a hisztogrammal dolgozunk, akkor a változtatás az egész képre fog vonatkozni és ezért MINDENKÉPPEN soksok sok részlet elvész a rajzból

ábra ábra


„a srác balkezes és a kép szerint percenként veri a falba a könyökét”
Ez érdekes. A képen a tábla szélességéből ítélve a srác bal könyöke és a fal között még így is kb. 30 cm maradt.
Szerintem meg beveri a könyökét, ha egy kicsit hátradől hogy ne 20 cm ről nézze, hanem hunyorítva egy méterről ezt mindenki sűrűn megteszi aki igaziból rajzol, sokkal jobban látni mi jó mi nem. Nekem speciel ez a lehető legkevésbé optimalizált helyzet lenne, de ez egyéni, elismerem. Mint a fakeartban is leírtam a készülő kép végleges változata buktatja meg, a metával. Az csak hab a tortán hogy nekem ez a környezet ergonómiailag igen csak a legkedvezőtlenebb lenne. Van olyan gyerekem, aki a földön fekve rajzol, van aki íróasztalnál, ez egyéni dolog. Csakhogy: ők nem hyperrealisták, és nem húsz óra egy kép, hanem tíz perc.



„A művészettörténetben még soha nem keverték össze két alkotó képét”

WTF???
Ez alatt azt értem, hogy olyan jellegzetes egy alkotó stílusa, mint az ujjlenyomata. Nehezen elképzelhető hogy valaki AZONOS technikával nagyon eltérő képet alkot. Lehet hogy valaki rajzai és festményei erősen eltérnek, de éppoly erősem tér el a két technika is. Nézd meg leonardó rajzait annyira jellegzetes a stílusa, hogy soha senkiben nem fog felmerülni a hagyatékát végignézve, hogy ez és ez a hat kép nem az ő munkája. Erre gondoltam Ezért buknak be előbb utóbb a klasszikus hamisítók ( olajfestékkel rajzzal, stb.) mert lehet nagyon nagyon hasonlót csinálni, de pont ugyanolyat nem. Erre gondoltam. A fékerek számítógéppel dolgoznak és ha azonos atn-t használnak akkor annak azonos lesz a stílusa. Ugyanis a gépnek NINCS stílusa tehát ugyanaz az atn ugyanazt az eredményt adja az én gépemen, és cseng min gépén sanghajban.



„...valakinek (...) átlagos rajzai után hirtelen, mintegy átkapcsolva megjelenjenek a teljesen más technikájú és ráadásul fotorealisztikus képei”
Az, hogy az ember mit tart lehetségesnek, nem befolyásolja a dolog kivitelezhetőségét. Egy hónap hosszú idő, kemény munkával bármi lehetséges. Ehhez persze az kell, hogy valaki elhiggye, létezik ilyen fajta alkotó, jobbra törekvő megszállottság.

Nos ez az ami számomra a legkevésbé hihető, ehhez már népmesei hit kell. Számos olyan lap van a deviantarton, amikor valaki két évig szinte teljesen azonos szinten toporog, kb. egy ötösre rajzoló a nyolcadik osztályban szinten. Időrendben az utolsó ilyen képe után két héttel, de van ahol másnap, egyszer csak megjelenik a fotorealizmus, a képe TÖKÉLETESEN úgy néz ki mint egy fotó. Két eset lehetséges:
01megtalálta azt az atn-t amit, régóta keres és irigyel a többiektől
02 az ufók elvitték a testét, és a testben kicserélték a szellemet egy fotorealista rajzoló szellemére, majd visszahozták a földre.
Egyenletes vagy gyorsuló ívű fejlődéssel el lehet jutni akár nagyon nagyon magas szintre is. Ezzel szemben két nap vagy két hét alatt egy kettő öt éve permanens dilettánsból NEM lesz hiperrealista. Ha valaki ebben tud hinni, azt kérem, küldjön nekem egy borítékban postán, mondjuk egymillió forintot és erősen higgyen benne hogy vissza fogom küldeni Ha kell itt és most ideírom hogy vissza fogom küldeni. ( persze nem fogom hanem eliszom)





Utószó

Igen, létezik csalás. Léteznek emberek, akik „kihasználják”, és nem „használják” a technikát. De az eredeti cikk a boszorkányüldözések hangulatát idézi. Hibás érvelések, féligazságok, és félrevezetés. Mindez azért, hogy ez alapján a kockarton publikáló becsületesen dolgozó, fejlődni akaró alkotókat ócsárolja.

Sokadszor írom már ezt le: amint egy adott képpel kapcsolatban konkrét gyanú merül fel, és bebizonyosodik, hogy az alkotás hamisítvány, megtesszük a kellő lépéseket. De az általános gyanúsítgatás nem tartozik az elismert bizonyítási eljárások közé.

És akkor elköszönnék, az elemzett cikk stílusát felelevenítve:

FIGYELEM FIGYELEM! PROBLÉMA NEM AKKOR VAN, HA VALAKI EGY MŰRŐL BEBIZONYÍTJA, HOGY HAMIS, HANEM HA MINDEN TISZTESSÉGESEN KÉSZÍTETT, ÁLTALA LEHETETLENNEK TARTOTT KÉPET BIZONYÍTÁS NÉLKÜL ÓCSÁROL, ÉS EZZEL MÁSOKAT FÉLREVEZET. CSODÁLATOS DOLOG A KRITIKUS ELME, DE CSÚNYA, ROSSZ DOLOG HAZUDNI.


Az utószóhoz annyit, hogy amint látod az általad felhozott érveket megettem reggelire, kakaóval. Nagyon örülök, hogy írtál, de amit a jövőben ilyen helyzetben javaslok:
-Soha ne ragadj ki egy mondatot egy szövegkörnyezetből mint példát a tévedésre ha a szövegkörnyezettel együtt nincs benne félreérthető. Ezzel ugyanis érezteted, hogy a célod nema tényleges hibajavítás hanem a vélt hibák számának gyarapítása
-tételezd fel mindenkiről, és ne csak rólam, hogy a legalapvetőbb dolgokat tudja, tehát a wip , ps, psd, web2 jelentéséval tisztában van.
-keress olyan hibát, ami tényleg hiba és aminek bárki utánanézhet.
-Vedd figyelembe, hogy mindenkinek lehet vélelme gyanúja, egyéni elképzelése ami adott esetben eltér a tiedtől-
-És ami a legfontosabb és rám vonatkozik, más a tény és más a vélelem. Ha megfogok egy rajzot a kezemben azonnal látom hogyan készült és ez közvetlen bizonyíték. Ha csak a digi változatot láthatom, csak közvetett bizonyítékaim lesznek. Ha azonban a közvetett bizonyítékok tömkelege mutatja hogy egy rajz fake akkor én azt fakénak fogom gondolni
-Ha egy adott alkotónak több (mondjuk 30) képe van akkor a bizonyítékok tömege összeállhat több képből is. Ugyanis valaki nem akkor csaló, ha minden képe fake, hanem ha akár egyetlen fakéról is kijelenti hogy eredeti. Egy olyan tucatnyi vagy több képből álló portfólióban, ami VALÓDI rajzokból áll , soha egyetlen gyanús momentum sincs egyetlen szempontból sem.



További szép napot!

Garpeer (Aradszki Gergely)
Címkék: betegség, fakeart, hit, kockart, kétely, orvos, theulmus, üldözési mánia 

Nincsen üldözési mániám, nem vagyok beteg, sem orvos, kételkedni kötelező, hinni nem, theulmus vagyok és én írtam a fakeart cikket.

köszönöm mindenki aki elolvasta, kivánom a legjobbakat

2010. márc. 14. 0:25 - írta fakeart

fake art, avagy a linda huber jelenség,

avagy:hogyan ne hagyjuk félrevezetni magunkat?

Ha valaki szeret rajzolni , egy idő után joggal merül fel benne az igény, hogy saját alkotásait másokéval hasonlítva láthassa, hol tart és hova tovább.Nosza, netre fel
google: pencil art vagy pedig google: amazing pencil art

A kereső főleg másodikra szemkápráztatóan jó rajzokat fog kidobni, annyira jókat, hogy aki először látja, nem is hisz a szemének. Arra gondol, hogy ez az illető olyan jól rajzol, hogy a végeredmény olyan mint egy foto. Jóval kevesebben bár, az első csodálkozás után merik feltételezni, azért olyan mint egy fotó, mert abból lett, magyarul fotóból készített digitális rajz amit szofver tett rajzzá emberi segítséggel, de őket is meggyőzik az alkotó kijelentései, és az ilyen helyeken fent lévő wip rajzok

Képzeljük el, évek gyakorlása után, egyszercsak meglát egy pár ilyen képet valaki, nagy eséllyel gondolhatja, nem is érdemes tovább rajzzal foglalkoznia, mert hiszen hol vannak az ő munkái ezekhez képest stb stb. Ez pedig nagyon veszélyes, hiszen már nem inspiratív hanem destruktív, ihletromboló hatású. A képek rendkívül meggyőzőek, állítom 1000 emberből 999-et meggyőznek.Lehet, hogy nagyon egyedül vagyok a szkepticizmusommal de lévén vén ember, aki sokat látott hallott én másképp gondolkodom már mint 20 évesen. Amúgy is szeretek nehezen megoldható feladatokat megoldani, rászántam hát egy kis időt. Analitikus lényem alapelve, hogy a tények bár makacs dolgok, de nehezen rejthetőek el, ezért jelen esetben indirekt módon körbejártam a problémát. Tapasztalataimat ime megosztom veletek.

Feladat: Tételezzük fel hogy néhány feltűnően jól sikerült rajz nem rajz, hanem fotomanipuláció, ami nem papiron, hanem monitoron született. Próbáljuk ezt bizonyítani, és ha nem sikerül, akkor bebizonyítottuk, hogy a képek valódiak

Metódus: Vizsgáljuk meg melyek azok a tulajdonságok, amelyekkel csak egy ceruzarajz rendelkezik, de egy psd file nem, és viszont.Ha a tulajdonságok nem a megfelelő helyen merülnek fel, adjon okot aggodalomra.Minden kritikus pontnál vizsgáljuk, hogyan lehet a figyelmet elterelni, magyarul másokat becsapni.Tehát
saját szemem és a saját hardverem, szoftverem segítségével górcső alá veszek képeket amiket a Deviantarton találok, és az eredeti kép hivatkozását mellékelve tesztelem.Próbálok olyan eredményeket felmutatni amelyeknek valóságáról bárki maga is meggyőződhet.

FIGYELEM FIGYELEM! PROBLÉMA NEM AKKOR VAN, HA VALAKI PSDVEL RAJZOL, HANEM HA EGY ILYEN, ADOTT ESETBEN MAGAS SZINVONALÚ KÉPRŐL AZT ÁLLÍTJA, HOGY KÉZZEL, CERUZÁVAL KÉSZÜLT,ÉS EZZEL MÁSOKAT FÉLREVEZET.CSODÁLATOS HOBBI ALKOTNI, DE CSÚNYA ROSSZ DOLG HAZUDNI



Tehetségek ritkán születnek, nagy tehetségek nagyon ritkán. Az hogy ki kit tart tehetségesnek, az illető szabad akarata,de fogadjuk el az általános közvéleményt.
Ime néhány kép a múltból. Ha feltétlenül hiszünk lindának, akkor ők nem is tudnak olyan jól rajzolni. A közvélemény szerint utánozhatatlanul a legjobbak.

Felesleges többet feltenni, az emberiség művészettörténetének 12ezer éves, igen jól dokumentált múltja van. Soha senki ceruzával nem rajzolt úgy, mint linda és hasonlók.

LOGIKAI JELLEGŰ MEGKÖZELÍTÉS: AZ AGY ÉRVEI

01 a dátum
Hol voltak 2000 előtt az ilyen képek? Lehetséges hogy száz meg száz mai fiatal tud valamit amit az emberiség többtízezer éves művészettörténetében soha senki sem tudott? Papírja ceruzája mindenkinek mindíg volt, és most hirtelen ennyien egyszerre minden korábbit felülmúlóan fotorealisztikussá alkotóvá válnak? 2000 és 2005 között jelentek meg ezek a minőségű képek. korábban ilyen nem volt. Nem azért mert nem volt internet, hiszen az interneten a régebbi képek is fent vannak, csak azok nem ilyenek. Ez a fajta fotorealizmus az utóbbi 5-8 évben jelent meg, ezt a fotoszerüséget korábban senki, még dali sem érte el. persze nem is volt célja, hiszen ő művész volt a szó valódi értelmében. mindenki a saját szorgalmára kereshet a photoshop 5 előtti korszakból hasonló képet, nem fog találni.A magyarázat egyszerű, korábban nem volt se PC, se photoshop ezen a szinten . Ez persze csak egy jó érv, de nem bizonyíték, tételezzük fel, hogy a magasabb hormontartalmú ételek hatására a mai fiatalok ennyivel tehetségesebbek.

Jelenleg ezen a szinten rajzol a számítógép teljesen egyedül.Kinyitok egy fotót, megnyomok egy gombot, s ime a fotóból rajz lett egyetlen pillanat alatt. Kinyomtatva egy méterről méginkább rajznak tűnik, ki lehet próbálni

02 a web

Amíg nem volt internet, nem volt lehetőségem, hogy pl egy dániában, egy kis faluban élő amúgy teljesen ismeretlen grafikus portfólióját lássam. Ma ez másodpercek kérdése, nem kell elmennem dániába, küldöm a fotót kapom a képet. Soha nem fogunk találkozni, soha nem fogom élőben látni a képeit, vagy őt munka közben.Manapság ezzel nagyon lehet élni, de természetesen visszaélni is, ha valaki akar. Bármilyen formában, a vevő számára semlegesen, de nem semlegesen is. 100 éve a piacon találkoztam volna a fazekassal élőben, kezembe vehettem a termékét, és ha mondjuk másnapra lepotyogott volna a máz a csuporról, nemcsak én, de soha senki semmit nem vett volna tőle.
Ma a weben bármit bárkinek eladhatok, ha másnap széthullik, nem csak hogy nem tehetek semmit, hanem a többi tízezer becsapott soha sem fogja megtudni, hogy nem ő az egyetlen károsult.Emellett hamar kialakult a szokás hogy a weben bárki bármit állíthat magáról, csúnya 49 éves nő lehet csinos 25 fotóval, és bárki feltehet egy képet egy szoborról vagy egy rajzról, mondván hogy ő csinálta, sőt így és így és milyen nehezen.Web előtt erre nem volt lehetőség. Ez persze csak érv, de a továbbiakban ne feledjük

03 szempont, a jellem

Nők, férfiak mindíg is próbáltak kedvezőbb képet kialakítani magukról a valóságosnál de ez így van jól, kis smink, kedvező viselet, jó fellépés nincs ebben semmi rossz.
Ujsághirdetésben a csinosnak mondott negyvenes, aki 49 éves átlagos csak taktika.
Nade amikor egy lány feltesz magáról egy képet amin ő a manöken, miközben egy 90 kilós lusta tehén akkor kit csap be? Miért van erre szüksége?
Miért van szüksége bizonyos közepes rajztudású egyéneknek arra, hogy a Pc által gyárttatott képről azt állítsák, hogy a kezükkel rajzolták, ez nekem rejtély. De feladatunk végrehajtásában fontos szempont, hiszen ha nem lennének alakoskodók, nem lenne a feladat sem

04 szempont a pénz
Lehet ilyesmiből pénzt csinálni? Bizony lehet, sőt, mivel nem muszály találkozni az eladóval, így a lelkiismeret kiiktatható hamar.Persze ha valakinek valamire van indítéka és módja akkkor miért ne? Gyakorlat teszi a mestert

a képen linda huber háza látható.Nem biztos hogy teljes egészében, de a húsz dollárért eladott nyomtatott másolatok ezreiből jött össze.

05 az órabér
tömegesen elterjedt jelenség, hogy az ilyen alkotók két árcsoportban dolgoznak, vedd megy a nyomatot 20dollárért, soha nem fog kiderülni eredeti munka e vagy se. Az alkotó megcsináltathatja a számítógépével, sőt akár más munkáját is elküldheti másrészről vedd meg az eredetit, 300-1000 usd. Ez a tengeren túli középosztálynak (nem feledve hogy egy hónapban húsz nyolcórás munkanap van) egy kereső két napi bére, vagyis 16 óra ára, ergó egy titkárnő vagy asszisztens vagy szakmunkás 16 óra alatt megkeresi a rajz árát, ami az alkotók szerint 16-60 óra alatt készül el.Ha te ilyen szinten tudnál rajzolni, mint az említettek annyit kérnél érte, vagy a negyedét, mintha vízvezetéket szereltél vagy telefonáltál volna?

Ha valaki úgy rajzol, mintaz említettek bármennyit elkérhet, Hiszen ilyet csak ő tud az országban, vizet szerelni minden vízvezeték-szerelő. A megrendelő nem fogja visszautasítani mert egyszerűen nem ismer mást aki ilyet tudna. Kérjük el egy autó árát, ki fogják fizetni.

Ez itt kérem 507 335 400  vagyis 507 millió 335 ezer 400 forint ebből kb. kétmilliószor futja egy 300 dolláros képre Más érdekes statisztikák a fenti oldalon

 

06 a galéria
Bármilyen valódi művész legyen az grafikus, festő textiltervező stb stb régen is most is kiállított. Nekik ez a szakmai hírnévhez vezető út, a referencia, az önigazolás.Minél több galériában ismerjék fel, díjazzák értékesítsék. az igazi művésznek mindíg is az volt a fontos, mit gondol róla a szakma, és nem az mit gondol a plebs. Bármilyen alkotó honlapját nézed, még átlagos szinten is mindenhol talász egy szakmai életrajzot, egy kétoldalas felsorolást az idáigi kiállításairól és képet az alkotóról a kiállítás megnyitóján az emberek között.Nekik ez a presztizs, és nem a weblap önmagában.
A web nekik nem presztizs, hanem reklámfelület. Magas szinvonalú alkotók olyan kevesen vannak hogy a kategóriájukon belül mindenki ismer mindenkit.Linda Hubernek nincsen galériája sohasem volt kiállítása. A virtuális csodálóin kívül az egyetlen amit fel tud mutatni egy blogriport egy amerikai tini blogján, magyarán az emberek csakis a weben szerezhetnek tudomást a rajzairól, csak ott nézhetik meg, és maga az alkotó akarja így.

Adatlapjából kiderül hogy hét éve tagja a deviantartnak, ez idő alatt ez az egy riport készült vele de azt megemlíti a devianton és a honlapján is

sohasem volt kiállítása és a képeket csakis postán értékesíti.Ezzel a rajztudással senki galériás senki művészeti műsor nem érdeklődik?

persze van aki ki is állít de nem vállal megbízást. A kiállítóteremben senki nem fogja kivenni a képet a keretből, otthon erre van mód.

07 metódus
mivel ezen a területen általában lelkes amatőrök vannak és nem olyanok, akik amúgy mellette tényleg képzett művészek, fogalmuk sincs, hogy egy rajz megszületése milyen fázisokon keresztül megy végbe, milyen körülmények között milyen környezetben. Emiatt fogalmuk sincs, hogy nézne ki egy igazi wip sorozat egy művésznél, így amikor utólag gyártanak egyet, az legtöbbször, sőt szinte mindíg nevetséges.Lásd majd a végén

08 a bizonyítási kényszer:
Aki tanult, vagy tehetséges művész, az mindíg kiállít, mindenki élőben láthatja a munkáit, ha esetleg valamelyik látógatóban felmerül valami fake gyanú, azt a művész ott a többi ezer látogató között, és a szakmai ismertség birtokában megmosolyogja, és megkinálja bombonnal. Soha nem fog fotósorozattal bizonygatni senkit. Na most ha valaki a weblapomra kiállított képekhez olyan megjegyzést fűz mondjuk taskentből, hogy szerinte hamisító vagyok, akkor az engem nem fog érdekelni, szó nélkül hagyom, vagy udvariasan megírom neki hogy bármikor bármelyi kiállításomra ingyen beengedem, és minden jót neki.Aki maga is tudja, hogy csaló, az wip progresst csinál, lefotózza a cuccost ceruzával, meg más eszement hülyeségek

itt a leghíresebb képe látható a művésznő saját lakásában Minden nap láthatja milyen tehetséges is  ő valójában. Más nem láthatja.

09 vox populi
Az átlagos csodálkozónak halvány fogalma sincs egy igazi rajz elkészítésének körülményeiről szükségességeiről, illetve egy szoftverben rejlő összes lehetőségről, valamint nem érzi szükségét ismereteinek gyarapítására. Hajlamosak emberek egy kép átméretezése után kijelenteni, hogy tudják mi a photoshop, sőt egy többrétegű maszkolt kép elkészítése után kijelenteni hogy a szoftver minden képességével tisztában vannak. Nagyon kevesen, a photoshopot naponta használók közöl is nagyon kevesen képesek végigvinni egy kőkemény, vérprofi tutorialt, pedig lépésről lépésre elmagyarázza nekik akár videón valaki. meglátásom szerint 10000 photoshop ismerőre jut egy profi ismerő, és millióból egy aki még egy profinak is tud olyat mutatni amitől az vakaródzzni kezd.Minden ezer photoshop user közül ha egy van. akiben egy ilyen rajz láttán és a "lehet hogy photoshop?" kérdés után felmerül a kétkedés, pláne ha még ez azzal jár, hogy akkor  tehát a művész egy csaló.Nem, ekkorát csalni nem szoktak, mondja a rutintalan. Ezután a rajz hiteles.



FIGYELEM FIGYELEM! PROBLÉMA NEM AKKOR VAN, HA VALAKI PSDVEL RAJZOL, HANEM HA EGY ILYEN, ADOTT ESETBEN MAGAS SZINVONALÚ KÉPRŐL AZT ÁLLÍTJA, HOGY KÉZZEL, CERUZÁVAL KÉSZÜLT,ÉS EZZEL MÁSOKAT FÉLREVEZET.CSODÁLATOS HOBBI ALKOTNI, DE CSÚNYA ROSSZ DOLG HAZUDNI





TECHNIKAI JELLEGŰ MEGKÖZELÍTÉSEK.

Ha valaki esetleg azt gondolná hogy minden teszt kijátszható, akkor mindjárt le is írom hogyan kell (védelem).Persze egyszerűbb igazat mondani, és igazit rajzolni.

01 A szem a legjobb műszer

Nem véletlenül első szempont, relatív és egyéni mérőeszköz de fantasztikusan jó. Minek kéne jobban hinnem, a saját szememnek, vagy egy olyan ember elmondásának akivel még csak nem is találkoztam.Nem kérdés. Ha neki hiszek az a rajz amiről ő azt állítja ha a szememnek akkor a magam részéről igen nagy bizonyossággal megkülönböztetem pusztán ránézésre, hogy amit látok az:

- egy papíron lévő rajzról készült szken vagy fotó
- illetve egy olyan digitális kép ami számítógéppel készült egy fényképből kiindulva azzal a céllal, hogy úgy nézzen ki minha papírra ceruzával rajzolták volna.

Persze a legjobb nem monitoron nézni hanem kézbe venni, de mit tegyen az ember ha az artist kanadában, ezermillió fényévre lakik? Higyjen a szemének, vagy szerezzen bizonyosságot ha akar az eszközök adottak.Hamar megtapasztalhatjuk, hogy kis rutinnal ceruzarajz tárgykörben amit a szem lát azt a mérések is szinte mindíg meg fogják erősíteni.


02 a pipetta egyszerű és nagyszerű

megnyitjuk a gyanús képet a photoshopban fogjuk a pipettát, és felvesszük a színt a legsötétebb és a legvilágosabb tónusokból amit keresünk az az:
rgb 0;0;0 és az rgb 255;255;255 ami az rgb szinrendszerben a legfehérebb fehér és a legfeketébb fekete ugyanis ezek a színek nem léteznek, csak digitálisan.
a legfehérebb hó és a legfehérebb meszelés sem matematikailag fehér hanem nagyon halvány szürkéskékes és a korom sem fekete hanem nagyonsötét szürke csak feketének látjuk.szerencsére a pipetta 16,7 MILLIÓ színt tud tökéletesen azonosítani.

a legfehérebb papír is sárgás vagy szürkés, és a grafit meg a szén, kifejezetten nem fekete.A világ legtökéletesebb szkennere vagy fényképezőgépe sem képes arra hogy egy esetlegesen létező totálfeketét-fehéret megörökitsen.Ezt amúgy nagyon jól lehet látni bármilyen rajzról készült fotón, de van pipettánk használjuk bátran. Mivel photoshop rajzlapja 255-255-255 és a feketéje 0-0-0 szinte biztos hogy hatalmas mennyiségben,néha a terület felén , fogunk ilyen színt találni Ez esetben a kép mindenképpen digitális beavatkozáson esett át.Persze a hátteret le lehet maszatolni fehérre egy ténylegesen szkennelt képről, de ilyenkor sem szabad a rajzon belül 255-255-255 nekak lennie.Egy igazi rajz beszkennelésénél senkiben nem fog felmerülni az igény hogy pixelpontosan levegye az amúgy is fehérnek hagyott hátteret. Ha a szinteket addig változtatjuk, hogy a fehér fáttér egyenletesen és teljesen fehér legyen, akkor a rajzon belül jelentős mennyiségű részletet vesztünk el mi nyilván nem érdeke valakinek, aki a rajzot bemutatni akarja. Szumma: nem érdekünk hogy a háttér teljes és tökéletes kifehérítése árán részleteket veszítsunk. Ha nincsenek kukackák amik a körülfestés jelei akkor a rajz egészen biztosan digitálisformában született.



03 a varázspálca jól jöhet

a sötétben a világosban , határvonalnál vagy a homogén részekben keresgéljünk 1-2 % tűrésű varázspálcával. csodálatosan fognak látszani a korábbi maszkok és kijelölések határvonalai, kis kukackák és foltok alakjában, ami ugye egy papírrajzon nincs. szintén nagyon jellegzetes kijelölési textúra jön létre egy egyenletesen telített foltnál a rajzon, teljesen más ha a rajz szkennelt rajz, és más ha a mátrixban született szintén érdemes kipróbálni, az ember nem is gondolná, mennyire jól látható.

04 maszatóló, magyarul smudge.
Ezt nem kell használnunk, de nagyon jellegzetes és egyedi jelei vannak ha valaki egy rajzon használja. A maszatoló ugyanis nem csak maszatol ,hanem a maszatolás irányába egy kicsit el is húzza a rajzot.Sok maszatolás után némelyik portré olyan mintha arcidegbénulása lenne.Ez a photoshoppos arcidegbénulás azonban annyira jellemző hogy a bénulás minden rajzon tökéletesen azonos természetű.Nem hasonló, hanem azonos.Ha valaki papíron maszatol az a már amúgy jól lerajzolt képen lágyítani tud,de soha nem fogja tudni pl az orrot arrébhúzni.Nem is akarja, de ha akarná sem tudná, úgyhogy nem digitális, papíron lévő rajzon nem lehet photoshopos arcbénulás. Öt perc gyakorlás után, ami tíz arcidegbénult rajz megtekintése, bárki bármelyik képen azonnal kiszúrja, annyira jellegzetes.Egy ilyen rajz nem lehet hogy valaha is papiron volt

a smudge technika

05 a hdr filtert mindenki szereti

a rajzon egy egységes fekete vagy fehér terület nem tartalmaz részleteket, részint senki nem rajzol olyat ami nem is látszik, részint mindenki örül ha egy nagy pacát végre jól besatírozhat, annyival is hamarább kész a mű.
Mivel a számítógép nem így gondolkodik, így  az esetek 50 százalékában benne marad a feketében a tartalom, pl a ruha varrása, vagy szövedéke. egy ceruzarajzon ilyen soha sincsen ha ráeresztjük a képre mondjuk a kedvenc redinamix filteremet, ezek azonnal kiugranak, igazi rajzon sohasem, mert senki nem rajzol olyat amit ő rajz közben nem is lát

 

Amiért szeretjük a HDR-t :azt is láthatóvá teszi ami szerintünk nincs rajta a képen.

06 Metadata
minden szoftver és hardver kőkeményen beleszövi az adatait a képbe lehetőleg kivehetetlenül. tehát egy papírképről készült jpg ben ott lesznek a szkenner vagy a fotmasina adatai.Ha sohasem látott ceruzát és papírt a rajz akkor ilyen nem lesz, mert nem is lehet. Ha valami ps ben születik akkor csak a ps nyoma lesz benne

 

Ezt a képet betettem a photoshopba, méreteztem szűrőztem, szinteket állítottam benne, sőt még rétegként rátettem a kicsi fehér négyszöget. ennek ellenérre minden olyan exif benne maradt amit a fotomasina tett bele, csak megjelent a pfotoshop bejegyzése is

http://kepfeltoltes.hu/view/100314/metakislany3_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/metakislany1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/metakislany00_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

ezeken a képeken látható, hogy mennyi mindent ír bele a fényképezőgép és a photoshop két külön tömbbe

http://kepfeltoltes.hu/view/100314/metaketvonal4_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/metaketvonal3_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/metaketvonal2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/metaketvonal1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

itt látható mit ír be a photoshop egy nála született képbe. kb két gépelt oldalnyit pedig a rajzon csak két vonal van.

http://kepfeltoltes.hu/view/100314/scanfiu2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

itt pedig azt láthatjuk mit csinál egy szkenner ha metadatát ír

Persze vannak olyan programok amikkel a metadatát meg lehet változtatni, sőt teljesen ki is lehet gyilkolni egy képből. Ezt azonban több mint feltűnő, hiszen erre már tényleg csak egy álcázónak vagy hamisítónak van szüksége.Ez csak azt a célt szolgálja, hogy ne lehessen látni a képen, hogy hogyan jött létre.Persze ha lenne szkenner vagy fotó bejegyzés, az az alkotót erősítené, de mivel ő tudja a legjobban, hogy a kép gépben született, ezért ennek minden nyomát kitörli.

melléklet:Három kép amit le lehet tölteni és utána lehet nézni a leírtaknak:

http://kepfeltoltes.hu/view/100315/metahellorajz_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

metarajzlevels
52092 sor irja le a képet, a meta a 457 től van beszúrva két gépelt oldal terjedelemben nél van beszúrva és igazolja hogy mikor hogyan mivel készült 514nél a fényképezőgép adatai utána az expozíció adatai, 454 nél a számítógép azonosítója 457 nél a hotoshopé megállapíthatjuk, hogy egy fényképezőgéppel készült kép amin ps ben dolgoztak
Minden adat maradéktalanul megvan,hiszen a metarendszer pont arról szól, hogy az adatok megmaradnak.

http://kepfeltoltes.hu/view/100315/metakoromreszel_atn_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

metakoromreszel atn
5900sor 589től az id-k és az uuid. tudjuk hogy a kép már bitképként került be a ps-be, az eredeti nem szken és nem digifoto kb egy gépelt oldalnyi adatból mazsolázhatunk.

http://kepfeltoltes.hu/view/100315/metahellorajz_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

metahelorajz
1932 sor írja le, a meta 148 nél kezdődik,256 ig tart kb egy gépelt oldal, és igazolja, hogy a kép itt született a photoshopban, nem kívülről jött, korábban csak gondolati síkon létezett Érdemes megfigyelmi az utolsó kb 200 sort, azért ilyen egyenletes mert azok a képrészek amiket ezek a sorok írnak le teljesen fehérek, rgb 255 255 255 vagyis olyan színűek, ami egy igazi rajzon nincs.

07 Metadata sorrendiség

Szerencsére ilyen is van.Konkrétan látható, milyen harverek és szoftverek milyen sorrendben dolgoztak a képpel, hiszen a metadata a sorrend kódját is tartalmazza. Az alanti képen pl nem szerencsés, hogy a fényképezőgép az utolsó láncszem, hiszen digitális vízjel van a képen.Ez a vízjel már rajta volt a papíron a fotó pillanatában tehát bár a fotó valódi azon egy NYOMTATOTT digitális kép látható.Mit össze nem okoskodott szegény bizonyítékhamisító, aztán öt másodperc alatt lebukik marilin .Ami főleg vicces hogy linda képeinek 90 százalékából minden metadata ki van gyilkolva.

08 egyedi azonosító ( SID, uuid )
Azok a szoftverek amik szakmai, ipari standarddá váltak, és a photoshop aztán abszolult ilyen, kínosan ügyelnek a jogdíjakra, nagyon odafigyelnek az azonosíthatóságra és az eredetre. SOHA nem fog a photoshop saját SID -et adni egy nem saját képnek. Kívülről jött képnek( szkennelt, fotó, más programból stb.) a photoshop "innenjöttél de itt is voltál" azonosítót fog adni ami így néz ki:

Aki itt született( pl internetről letöltött és digitálisan rajzzá tett kép) az "itt születtél" azonosítót fog kapni ami ilyen

Mivel ebben az esetben nem javítok vagy vágok a képen, hanem az egyikből egy másikat csinálok, a psd joggal oszt SID kulcsot. Érdemes legalább egyszer végigegerészni egy olyan kép metaadatait mint pl a 05metadata fejezet kislányos példája, vagy valami saját szkennelt és photoshopozott képét. Ha valami meta mibenléte nem világos, ott a google lehet találni szakcikkeket a témában.

09 Szkenner anomália

Mivel a szkennerek is beleszövik a képbe a gyártót a tipust és számos más metaadatot, ismét felmerül a kérdés, miért kell valakinek ezeket utólag kitörölni. Márpedig ha nincs benne a fájlban, akkor csak két eset van : a rajz soha nem volt benne a leolvasóban ,mert a rajz digitális és ezért nem látott szkennert soha. Vagy valaki kitörölte, pedig remek igazolás lett volna.Viszont ha nincs semmilyen adat, mert az egész metaadatot kipusztították, akkor lehet arra hivatkozni, hogy benne volt az adat, csak letörlődött.Csak a hamisítónak van szüksége metaadat nélküli képre, senki másnak.

A szkenner esetében azonban van még egy körülmény: a photoshop meta nélkül is látja a kép felbontását. Manapság a szkennerek 2400-4800 dpi vel dolgoznak, de mondjuk 5 éve is, egy legolcsóbbnál eggyel jobb szkenner is tudta az 1200dpi-t.

A szkennelés lényege, hogy a lehető legnagyobb felbontással adjuk oda a képfeldolgozó szoftvernek a képet, úgy végezzük el az esetleges kontraszt és szintbéli beállításokat, majd mentsük el a képet a nekünk tetsző méretben. Ez azonban nem fogja megváltoztatni a szkennelés felbontás információját, csak  ha szándékosan megváltoztatjuk, ami már azért sem érdekünk mert minőségvesztéssel jár. Ha a felbontási érték 150-200 akkor szinte teljesen bizonyosak lehetünk, ha pedig 72 akkor biztosak, hogy a kép nem volt szkennerben. A 72 ugyanis a monitor felbontása, egyúttal a ps alapfelbontása, amit ha elfelejtünk átállítani akkor a 72-es érték fogja mutatni, hogy a kép mindíg is digitális volt. Ha az alkotó ennek ellenére elmagyarázza hogy milyen ceruzákkal és hány órán át rajzolta, akkor is tudni fogjuk kinek higyjünk.linda képe a fiáról, a photoshop tulajdonságok ablakában.

10 WIP dátum anomália
Szinte vicc de egyszer láttam egy olyat, hogy a hamisító egymás mellé tett egy WIP fotót és egy kész képet.MIvel természetesen a WIP et is hamisította, és persze akkor már az eredeti kész volt, gondolta kinyomtatja a wip et mellétesz egy ceruzát és csinál egy fotót.Ez gyakori de két napos röhögésem tárgya az volt hogy így (ha az alkotó igazat mond) akkor a metadata szerint két nappal azután hogy a kép teljesen kész lett, lett félkész, work in progress.Annyira aranyos volt a szituáció, sokat derültem rajta

11 A foto hibái a rajzon

Vannak nagyon egyéni tulajdonságai egy fényképnek, olyanok ami néha rajta van egy fotón, de soha nincs és nem is lehet a rajzon.Másszóval a fényképezőgép hibái nem jelennek meg a rajzon.Ezeket egy rajzra rárajzolni ( papír ceruza módszerrel) nem csak feleslegesek, hanem indokolatlanok is. Persze ha a gép rajzol ő pixel szerint dolgozik, tehát a hibát is hűen másolja.Egy rajzon soha nem lesz kromatikus aberráció, párnatorzítás, vagy mélységélességből adódó analitikus pontosságú elmosódás. A rajzoló azt rajzolja amit a szemével lát, amit a szem nem lát azt nem A gép mindent.

Kedves w azért ezt a fotót választottam mert a kocekán ezt már mindenki látta. Ezt az oldalt meg csak a kocekások látják, akik már láttak.Ha olyan képpel illusztrálok, amit már látott valaki nyilvánvalóan sokkal inkább megérti milyen jól kell figyelni, hiszen bár korábban látta a képet valószínűleg nem a teleobjektív által keltett optikai jelenséget vizslatta, hanema te fizimiskádat nézte.A te képed egy fotó, nem rajz, ergó téged soha semmivel nem vádoltalak.Most is, amint kértél azonnal levettem a képedet. A legjobbakat kívánom. Ezen sorokat holnap reggel törlöm.

a jelenség egy fotón

a jelenség egy rajzon

Ezen a fotón nagyon jól láthatóak a csúcsfények elkenődései, amit a foto mélységélessége és az optika néhány törvénye okoz. Minél kisebbek vagy különállóbbak a csúcsfények annál jellegzetesebb az effektus.De vajon ha valaki ez után a kép után rajzot készít, mi kényszerítené, hogy meghagyja, és ne cserélje le homogén háttérre. Ha pedig meghagyja csk egy tetszőleges világos folt lesz. Namármost ha monitoron nagy méretben két lépésről hunyorítunk, akkor azonnal meglátjuk hogy nem pacáról hanem egymást átfedő kör alakú befelé világosodó pacákról van szó.Érdekes módon néhány állítólagos rajzon a pacák tökéletesen azonos karakterű pacahalmazzá álnak össze mint a mintafotón. Vajon egy számítógép tud másképpen dolgozni? Vajon egy ember tud-e akar-e? Hümmm.Csak a fotorealisztikus rajzon állnak össze a karikák, sőt csak a fotorealisztikus rajzokon van ilyesmi, senki papírra nem rajzol olyat amit nem lát, csak az objektíven keresztül.

ez pl egy nagyon jó példa:

http://kephost.hu/image-EB2D_4B9E72B2.jpg

 

És akkor most nézzük meg linda rajzát a deviantarton nagy méretben, ahol a fehér ló velünk szemben szalad. Hümm. lehet hogy vannak csodák?

Direkt nem tettem be a nagy képet, csak a szobai változatot, hogy muszáj legyen elmenni a deviantra, mert van ott más érdekes is.Keresd lindát a deviantarton.

11kényelmetlenségek
a magam részéről ha rajzolok, hosszú munkánál baromira zavar, hogy ha izzad a kezem, azt a papír beszívja, és hullámosodik, grafitporos lesz a kezem és rákenődik a papírra a maszatolásnál porlik a grafit ami szétszóródik.Ha papírt teszek a kezem alá akkor a papír keni össze a két papír közé került részt.Lehetetlen olyan rajzot csinálni ahol ez a kosz nincs jelen.Ezért nevetséges amikor egy wip ben egy laboratóriumi tisztaságú rajztáblán látok egy hasonlóan tiszta rajzot.A végén lehet radírozni önmagában a tisztaság miatt, de akkor meg a radír koszol a táblán stb stb

 

linda wip rajza a steril táblán.fogalmam sincs hogyan képes a  rajzot ,a táblát, és leginkább a tábla szélén futó mélyedést ennyire sterilre kipucolni. persze ha a táblán nem rajzol, csak kinyomtatott képeket fényképez, akkor az soha nem lesz koszos.De az illúzió kedvéért  azért kapunk egy darab grafitos papírzsepit.

12 környezet
annó a suliban (építész, szabadkézi és szakrajz) éveken át napi hat nyolc órát rajzoltunk, akinek már fájt a háta tudja hogy dohányzóasztalon nem lehet sokat rajzolni. aki rendszeresen és sokat rajzol az kialakít és optimalizál valami helyet ahol kényelmesen ül jó a fény, elfér és hozzáfér az eszközökhöz. ezért egyáltalán nem mindegy hogy a wip rajzon milyen a környezet.Ha valaki csaló, vesz fáradtságot, hogy lefényképezett rajza tetejére csinosan elrendezett ceruzákat helyezzen el, akkor belegondolhatna a környezet igényére is, azért nem gondol, mert az ő környezete mindíg is a monitor volt. Ha én lefényképezném a rajzomat a környezetével együtt meló közben akkor az a környezet maga az alkotói környezet lenne. Lehet hogy ha kész elvinném az alkotás szinhelyéről, és valahol máshol kedvezőbb helyen lefotóznám, de miért is vinném vele a cerkákat, a koszos kenőpapírral.Pláne munka közben belefárad az ember, feláll kimegy inni, enni, s mikor visszajön ránéz a rajzra ott ahol van, és azt mondja,le kéne fotózni ezt a fázist.Te elvinnéd, hogy aztán visszahozd,vagy ott a szent helyen exponálnál?

a srác balkezes és a kép szerint percenként veri a falba a könyökét meg a hátát meg a jobb kezét a fiókba.Ebben a görnyedt testtartásban húszpercenként fájdul meg a háta.Nincs egy tenyérnyi hely ahová a rajzoláshoz szükséges eszközöket teszi.Szerintem ciki egy ilyen képet felrakni, pláne ha felteszi a végeredményt is, ami digitális.

A képen linda rajztáblája munka közben.Nagyon erősen beállított kép (nekem a szemüveg és a dizájnosan összegyűrt papírzsepi tetszik leginkább). Főleg azok után, hogy a kész műveit ugyanezen a táblán fényképezi le és a tábla is a rajz tiszta részei is mindíg sterilek ilyenkor. Nem tiszták, hanem sterilek.

egy laboratóriumi sterilségű kép az uj rajztáblán

és egy másik laboratóriumi sterilségű a régin

13 rajztechnika és annak megtáltosodása
Az, hogy ki hogyan fogja a ceruzát, hogy rakja fel a tónusokat mekkora papírra és mivel szeret rajzolni stb stb annyira jellemző az egyénre, hogy még ha azonos iskolában tanultak is, pusztán ebből meg lehet mondani két rajzból melyik kié.
Ennél azonban fontosabb a stílus.Borzasztó nehéz megfogalmazni szavakkal egy stílus jellemzőit, de tökéletesen lehet látni.A művészettörténetben még soha nem keverték össze két alkotó képét, de olyan már előfordult, hogy egy tudatos hamisító szinte tökéletesen leutánzott valakit.Ehhez azonban majd akkora tehetség kell mint magáé az alkotóé.Volt olyan hamisító aki a lebukása után emiatt hatalmas pénzekért tudta eladni a képeit, bármit amit festett.Mindezek miatt tökéletesen elképzelhetetlen hogy valakinek időrenden az tavalyi és a tavajelőtti egysége és átlagos rajzai után hirtelen, mintegy átkapcsolva megjelenjenek a teljesen más technikájú és ráadásul fotorealisztikus képei.Pláne nem úgy hogy januárról februárra, úgy hogy a megelőző években minimális, töredék fejlődés volt tapasztalható.Azért a meséket nem kell elhinni

fent linda huber táltosodása régebben voltak a fentieknél két három évvel régebbi képei, azok még borzalmasabbak voltak.A fenti kettő a smudge korszakból photoshopos arcbénulással, a harmadik az atn korszakból való.

 

fent hongmin táltosodása, elmondása és a feltöltés ideje szerint a pilótalány volt az első rajza életében, jézus azóta, azután lett . ő visszafelé és tud táltosodni

a vízjelezett alkotó két képe azonos időben festve .Szerinte az alsó az a részletesen kidolgozott. Szerintem a felső a ceruzás és az alsó a digitális rajza.Egy ember nem tud kétféle stílusban rajzolni.Persze minden teszt is ezt mutatja.

 

14 digitális tecnika 3D
A magam részéről kihullott a hajam amikor a Jurassic parkban a tyrannus szerepelését láttam.Közben a technika odáig jutott hogy már nem csak azt rajzolják meg, ami nem létezik, tehát más módja nincs a láttatásának .A mai filmekben már mindíg tökéletesek a rajzolt részek és annyira hozzáférhető lett a dolog, hogy már nem is drága.Ott tartunk, hogy lusták kimenni az utcára egy létező helyszínre inkább odarajzolják, mégpedig tökéletesen.Most már nem is a hatásvadászatról hanem a kényelemről szól a dolog.Ennek ellenére az eredmény bámulatos Következésképpen a szoftverek jobbak mint bárki gondolná, soha ne higyjük, hogy valamit nem lehet számítógéppel megrajzolni.

nézd meg ezt a youtubeon

és nézd ezt a fotopárt

csináld meg a tesztet  a weboldalon:real or fake

Vagy nézd meg ezt a képet,ami a terragen nevű szoftverrel készült.Meg a többit a planetside oldalán. Pár éve gondoltad volna egy ilyen képről, hogy 3D grafika?

15 digitális technika 2D
Érdemes megnézni pár olyan oldalt ahol lelkes amatőrök küldenek be szoftverrel készített digitális képeket.Gyakorlatilag szinte mindent meg lehet csinálni, sok tehetséggel mindent.

és még millió kép a painter magazin oldalán

http://www.paintermagazine.co.uk/

itt láthatunk egy szines képet shahintól, amit a weboldallal együtt szürkeárnyalatossá tettem plusz egy kis kontrasztigazítás Simán be lehetne hazudni ceruzarajznak de painterék fórumán ezt nem szokás.Kilógna ez a kép linda és társai oldalairól?

http://www.paintermagazine.co.uk/

16 digitális ceruzarajz

Ha mindent meg lehet csinálni, miért pont a ceruza lenne kivétel? Nem is kivétel rengetegen csinálják csak megbújnak közöttük a fékerek akik elfelejtik odaírni, hogy a rajz digi.súlyosabb esetben még állítják is hogy ceruzával, papírra készült.De van ennél súlyosabb eset is

Linda huber és lelkes követői, lefényképezik a rajztáblán a rajzukat, részletesen leírják hogyan és milyen technikával készültek kézzel és wip sorozatokat kreálnak.Mindezt éveken keresztül, élvezve rajongóik csodálatát, hiszen a dícséretet mindenki szereti.Van aki érdemtelenül is szereti

FIGYELEM FIGYELEM! PROBLÉMA NEM AKKOR VAN, HA VALAKI PSDVEL RAJZOL, HANEM HA EGY ILYEN, ADOTT ESETBEN MAGAS SZINVONALÚ KÉPRŐL AZT ÁLLÍTJA, HOGY KÉZZEL, CERUZÁVAL KÉSZÜLT,ÉS EZZEL MÁSOKAT FÉLREVEZET.CSODÁLATOS HOBBI ALKOTNI, DE CSÚNYA ROSSZ DOLOG HAZUDNI

Hogyan csináljunk digitális ceruzarajzot

Intés: mindenképpen próbáljuk ki mert több szempontból is, tanulságos. Soha ne állítsuk ,hogy kézzel papírra csináltuk mert az csúnya dolog

a01 A metódusok számossága
Rengeteg féleképpen lehet, a legkülönfélébb eredménnyel és minőségben, felsorolom ami eszembe jut.Nem vagyok tekintettel arra hogy némelyik metódus nagyon nagyon gyenge eredményt ad, hiszen vannak olyan eredmények amik tökéleteset adnak, és a többiek az ő testvéreik.

a02 Célszoftver
Általában nagyon gyenge eredményt ad, de meg kell említeni.Egy gombnyomásra rajzot csinál a beadott fotóból

03 komoly általános grafikai célszoftver
drága célszoftver ugyanazt csinálja mint a kicsik, de mivel sokat kérnek érte így az eredmény jó néha nagyon jó tetszőlegesen belenyúlhatunk kézzel, sőt tiszán kézzel is dolgozhatunk. Ide való a photoshop a gimp, a paint.net, a painter stb. minden komoly grafikai cégnek van ilyene.

 

mérsékelten arcbénult portman kisasszony a painterből

 

a04 photoshop filter
Mivel a photoshop az ipari standard így ide nagyon komoly filtereket csinálnak, külső cégek sokkal jobbakat mint a ps saját filterei.Az eredmény néha bámulatos máskor meg középszerű. Kismillió beállítási lehetőség, szerencsés esetben egy jó kép alkotója azt is leírja ő milyen beállítással dolgozik

keresd:google: topaz, alienskin, redfield stb

topaz clean

redfield sketchmaster

topaz simplyfier konkrétan ez a kép nagyon jó lett

a05photoshop tutorial
cikk vagy videó formában egy kép alkotója teljes részletességgel elmondja hogyan születik egy kép.Az eredmény néha középszerű, néha hátborzongató, mint ahogyan az a lehetőség, hogy utána csinálhatjuk és tanulhatunk ingyen.
google keresés: painting tutorial,drawing tutorial stb. lehet a youtube-on is keresni van ezer féle

a08atn vagyis actionscript
A lusta és az érdeklődő tutorialja. Milliószámra található a neten, általában ingyenes de profi cégek is csinálnak jó pénzért.Egy konkrét képből egy másik képet csinál kevés vagy sok  akár száz lépésben.A lényeg, hogy bármelyik lépésnél bele lehet nyúlni bármilyen irányban.Minden atn más eredményt hoz,  de képzeljük el mekkora jelentősége van egy faker számára, hogy megkeresse a megfelelőt, végignézze mindet.Tisztán idő kérdése és megtalálja.

mikrobi ezt használta a seherezadehoz a kocekarton

ez egy pár dollár

 

ez is pár dollár és még akciós is

Atn fut a photoshopban, minden lépésnél több beállítást is változtat, vagy műveletet hajt végre: a computer rajzol

a08 véresen komoly atn
ez olyan atn ami mellé kapsz ecsetenek és textúrákat, amit a megfelelő helyre másolva, oda ahová az atn kéri, azt az atn menet közben is megtalálja.Képzeljük el milyen eredményt ad egy profi atn profi ecsetekkel és profi textúrákkal Nem is kell elképzelni ime egy példa:

Kérdezhetjük, miért nem tud kovács jános ilyet csinálni.Leginkább azért mert nem is tudja hogy lehet.Másrészről KJ-nek pontosan ugyanazzal az atn packkal (textúrástúl, ecsetestűl) kell rendelkeznie,amit nem lehet a sarki közértben kapni.

a09 mindez együtt
minél inkább kiterjedtek az ismeretei valakinek annál több lehetőséget ismer és ezeket tetszőlegesen kombinálhatja tetszőlegesen, sőt több szoftvert használhat  és több technikát. Ami fontos, ha valami jól sikerült akkor rendre használni fogja. Na ezért teljesen azonosak az amazing pencil art művelőinek képei. Mintha mindegyik képet ugyanaz az ember rajzolta volna. Sietek megemlíteni, portfólióba olyat választ amiből könnyen látványosat lehet csinálni, néha a fotó kínálja magát.

Ezekből érdemes dolgozni. Érdemes a nőt összevetni legfelül jézussal, minta már kész is lenne, pedig csak foto de már most ceruzarajz szerű. Az amazing pencil artist milliárd képből választhatja ki a legalkalmasabbat.

Mindez szép, de akkor konkrétan hogyan csinálja az amazing pencil artist

001 a gép rajza
legelőször is a kedvenc digitális technikájával megcsináltatja a gépével a rajzot.Belenyúlhat tetszőlegesen, sőt ha amúgy is tud valamennyire rajzolni akkor több helyen bele tud kézzel rajzolni, így aki feltételezi, hogy a gép csinálta, az meggyőzhető hiszen vannak rajta jól láthatóan kézzel rajzolt részek

002 bizonyítás igénye
bár legtöbbször az001 lépésnél be is fejezik, hiszen a kép a monitoron tökéletes, mindíg lesz egy kis lelkiismeretfurdalásuk amikor aláírják, hogy ezt ők kézzel csinálták ezért bizonyítékra van szükség.Figyelem! ha valaki igazán rajzol, az soha sem fog szóba állni a kétkedőivel, és soha sem fog bizonygatni.Csak a hamisítónak van szüksége hogy feltünően intenzíven bizonygasson.

003 Bizonyítás fotóval
Célszerű hát kinyomtatni a rajzot és valahogy lefényképezni.

A hamisító úgy gondolja, hogy hitelesebb ha a képet( mármint a nyomtatott digitális képet) berendezi. mintafoto, szemüveg, radír ceruzák, stb látszólag minden rendben.

003 bizonyítás wip el

Lássuk először milyen egy igazi wip: a rajz skicctől a kidolgozottság felé halad

 

itt lesz egy kép

 

Most lássuk milyen egy hamis vip:

 

Pont olyan mint amikor a kész digitális képből részeket törlünk ki rendre, hogy aztán ezeket kinyomtatva sorbategyük mint wip. Ezek a wipek azonban tökéletesen úgy néznek ki, mint egy visszatörölt kép így egy pár vonallal egészítsük ki

Sőt üljünk a félkész kép elé egy ceruzával, azt tartsuk a képhez a hatás kedvéért Ezután minden kisnyugdíjas látni fogja a művészt munka közben. Aki ezt a cikket elolvassa már nem téveszthető meg

nevetséges wipek a pihenés kedvéért

Figyeljük meg, akár itt, akár linda honlapján, hogy ahogy a kép foltjai növekednek, a meglévő rész mindíg teljesen és véglegesen kész van, holott adott esetben amaradék üres 90 százalék. Az átmenet mindíg olyan mint egy átmenetes ecset a photoshopban, vagy pedig egy éles vágás. A rajz fehér részei mindíg labortisztaságúak.Sőt néha balról rajzol mint egy balkezes, néha jobbról mint egy jobbkezes, néha körbe, néha felülről, stb stb.Ez tényleg nevetséges.Ilyen ember még nem született.Persze olyan sem aki úgy rajzol, mint egy nyomtató, a lap egyik felétől a másikig.Talán mindenki tudja, hogy egy igazi rajzoló az egész képet rajzolja, annak részleteit folyamatosan javítva a skicctől a kész kép felé

Tehát aki a fentiekhez hasonló wip rajzokat csinál az ugyanazt csinálja mint linda, csal és hazudik, hamis dícsfényben tündököl.

004 csináljunk honlapot, helyezzük el a képeinket olyan művészeti portálokon mint a deviantart.

005 gyűjsük be a sok elismerő levelet. Árusítsuk az eredetik másolatait, és a beérkező pénzt helyezzük el a számlánkon. Ha valaki eredetit akar venni, jöhet a laminálás és a keretezés, de egyszerűbb azt mondani, hogy már megvették és eladni napi száz másolatot.

Esettanulmány: egy konkrét wip csúnya bukása

http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test00_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test02_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test03_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test04_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test05_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test06_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test07_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test08_www.kepfeltoltes.hu_.png
http://kepfeltoltes.hu/view/100314/test09_www.kepfeltoltes.hu_.png

a fenti folyamat a következő teszt illusztrálása. Első pillantásra is nyilvánvaló volt a számomra hogy az asztalon lefényképezett nagy méretű képnek semmi köze a végső képhez.Ez azonban csak gyanú.Ezért a következőket tettem:

először a rajzlapos képet és a végsőt azonos nagyságúra nagyítottam és a pupillákat fedésbe hoztam.Utána négyszögeket rajzoltam a két rétegen a pupillák és a jellemző szájszegletek összekötésével .Miután a bal oldali piros háromszög szinte tökéletesen azonos a két képnél, térgeometriailag lehetetlen hogy a döntött és a szemből fényképezett kép azonos legyen, hiszen a perspektíva megdöntésével a háromszög szögei is dőlnek vagyis látszólag változnak. A perspektivikus dőlést egy háromdimenziós programban egy azonos oldalarányú téglalap azonos szögű megdöntésével illusztráltam. a kottázott méretek csak az arányokat jelölik és nem a tényleges méretet, hiszen a kész kép, a nyomat A/4 es. Ha ez így bonyolult, meg kell fogni egy A/4 lapot álló formátumban,és kinyújtott kezünkben a függőlegeshez 45 fokban megdönteni. Mivel az A/4 oldalarányai 1:gyök2 így ebben a tartásban a lap virtuálisan tökéletes négyzetté válik vagyis a magassága azonos a közelebbi él szélességével. A matematika így tanítja, ki lehet próbálni.

Mi következik ebből? Az ,hogy a nagy papíron lévő kép nem a végső kép kezdete, a végső kép attól függetlenül jött létre. Linda hazudik

 

A Hamisító hibalehetőségei:

001 Egy eredeti rajz megalkotója nem kell hogy aggódjon, lefényképezi a rajzát, vagy beszkenneli, kicsit esetleg korrigál az árnyalatokon.A képről ordítani fog hogy rajz, senki sem fogja őt csalónak gondolni, de ha mégis valaki megtébolyodik és igen az tesztelheti és a rajz minden teszten át fog menni.Ha a cikk eddigi részét elolvastuk rá kell jönnünk, hogy Soha nem lesz olyan rajz ami a teszt szerint digitális, de a valóságban papírra készült

KBÁgi rajza a kockart oldalán.A cikkíró itt a legforróbb gratulációját küldi

egy ilyen rajz nem csak szemre egyértelműen rajz, hanem minden teszt szerint is.De egy ilyen rajznál még a legkételkedőbb sem kételkedik, hiszen pont úgy néz ki mint egy rajz.

002 a hamisítónál két eset lehetséges:
-vagy nem érdekli, hogy ki mit gondol a rajzáról és nem álcázza
-Vagy álcázza de akkor az ebben a cikkben szereplő valemennyi faktort figyelembe kell venni valamennyi képénél.Kis hiba mindíg lesz ugyanisbár szinte minden technikai elméleti teszt irányába lehet álcázni egy képet, a szemet nem lehet becsapni

003 következésképpen a hamisító legnagyobb hibalehetősége, hogy aki e cikket elolvassa, ( vagy más hasonlót) az nagyon hamar, pár tucat kép után azonnal és határozottan fel fogja ismerni, ki a csaló

004 A fiú aki farkast kiáltott című mese tanulságaiból kiindulva, a lebukott csaló számíthat rá, hogy később esetleg valami egészen jót rajzol, és mindenki azt fogja gondolni, hogy az sem eredeti.Namármost ez nem igazi veszély, mert a hamisító pontosan azért hamisít, mert nem tud olyat rajzolni, mint amilyet hamisít.



A szerző zárszava

A blog nyilt műfaj, bárki bármit írhat, legyen az mese vélemény vagy tény.Ezt a jogot senki nem veheti el tőle. Bár a Blog lehetővé teszi, hogy az ember a véleményét tényként tálalja, ez azonban erkölcsi kérdéseket vethet fel.A fent leírtak teljes egészében az én véleményem, amiket külső tényekkel támasztottam alá.Nem írtam oda minden második sorba, hogy "én úgy gondolom hogy", mert a cikk mindíg a cikkíró véleménye. Azt mindenki maga dönti el, mennyi külső tény vagy bizonyíték kell ahhoz, hogy egy véleményt tényként kezeljünk, mindíg lesz akinek kevés elég, és mindíg lesz akinek még az elegendőnél is több kell.Sőt mindíg lesz olyan aki az esetleges milliónyi tényt ténynek látó ellenére is meg lesz győződve a saját igazáról. A magam részéről úgy gondolom, hogy ha valakinek akár egy képéről is kiderül, hogy digitális, holott ő állítja hogy papírral ceruzával készült, és ezzel megtéveszt másokat, akiknek még a csodálatát is beszedi, akkor az az ember egy jellemtelen hazug senki aki pótcselekszik.

A fent leírt teszteket bárki bármilyen képpel lefuttathatja és szabadon meghozhatja döntését.

Soha ne felejtsük el, hogy ha egy alkotó, akivel soha sem találkoztunk a képe alá azt írja hogy ő rajzolta ceruzával, az önmagában nem több bizonyíték mint pl a Gyalog galopp című filmben:

-Mi a bizonyíték rá, hogy ez a nő boszorkány?
-Engem például gyíkká változtatott!!!
miután mindenki ránéz
-De már elmúlt...

Soha ne felejtsük el hogy egy jó rajzról készült scan mindíg úgy fog kinézni mint egy jó rajzról készült scan. Jól szkennelni mindenki tud, jól rajzolni kevesen.

A fentebb elterülőket a jól rajzolóknak írtam, ezúton kifejezve feléjük érzett tiszteletemet.

theulmus

SAJÁT KÉPCSINÁLÓ BLOGOM: THEULMUS PONT FREEBLOG PONT HU